Méhkerék
Méhkerék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete
Méhkerék Község Önkormányzat Képviselő-Testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Méhkerék Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Méhkerék Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Az Önkormányzat székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. sz. Telefon: 66/277-760; Internet: www.mehkerek.hu, E-mail: mehkerek@freemail.hu, mehkerek@gmail.com
(2) Az Önkormányzat telephelyei:
a) Méhkerék, Kossuth u. 79. (Méhkerék Község Önkormányzat Dúló György Művelődési Ház)
b) Méhkerék, Damjanich u. 4. (Méhkerék Község Önkormányzat Vasile Gurzau Könyvtár)
c) Méhkerék, Kossuth u. 93. (Méhkerék Község Önkormányzat Területi Védőnői Szolgálat)
d) Méhkerék Község Önkormányzat Fogorvosi ellátás
(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Méhkerék Község Önkormányzata
a) székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. sz.
b) elektronikus címe: mehkerek@mehkerek.hu
(4) A Képviselő-testület bizottságai megnevezése:
a) Méhkerék Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban Ügyrendi Bizottság)
aa) székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. sz.
ab) tagjainak száma: 3 Fő, melyből 2 fő képviselő
b) Méhkerék Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban Pénzügyi és Gazdasági Bizottság)
ba) székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. sz.
bb) tagjainak száma: 3 fő, melyből 2 fő képviselő
c) Méhkerék Község Önkormányzata Képviselő-testületének Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága (a továbbiakban Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság)
ca) székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. sz.
cb) tagjainak száma: 3 Fő, melyből 2 fő képviselő;
(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Méhkeréki Polgármesteri Hivatal
a) székhelye:5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. sz.
b) Telefon: 66/277-760 Fax: 66/277-783
c) e-mail: mehkerek@freemail.hu; mehkerek@gmail.com
d) A költségvetési szerv alapító szervének neve és székhelye: Méhkerék Község Önkormányzata Képviselő-testülete, székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth utca 80. sz.
(6) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
d) a polgármester által a képviselő-testület felhatalmazásával kötött szerződéseken.
2. Az önkormányzat jelképei, bélyegzői, nemzetközi kapcsolatai
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a község címere és zászlaja.
a) Az Önkormányzat címere: Méhkerék Község címere klasszikus arányú pajzs, arannyal szegve, középen egyszer hasítva. Külső díszei. a pajzs fölé helyezett háromágú zöld levélmotívumból lecsorgó címersátor, színei. vörös-arany, fekete-ezüst. A külső díszek körbeölelik az egész pajzsot. A kék mezőben három arany búzakalász található, melynek szárai vörös-fekete virágmotívumba tartanak. A fehér mezőben ferde állású kasza található, nyele barna, pengéje ezüst. A penge vonala követi a pajzs alsó ívét. A vörös-fekete virágmotívumból kiinduló gyékény szára és levelei zöldek, a szár végén a termés barna buzogány. A szár valamint a buzogány párhuzamot alkotnak a kasza nyelével. A kék mező a település környékét, mocsaras lápos vidéket idézi, a három aranykalász a mocsár termőképessé tételének eredményét. A fehér mezőben lévő gyékény a mocsár idején uralkodó növényzetet jelképezi, a kasza a gyékény irtására, majd később a búza aratására utaló eszköz. A címer egésze idézi a letelepülő lakosság küzdelmes múltját.
b) Az Önkormányzat zászlaja: téglalap alakú, kék-fehér színű, középen a község címere.
(2) Az Önkormányzat címere és zászlója használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az Önkormányzat zászlója megjelenik a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzati intézmények falain.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fent Romániában Belényes Városával, Bulz településsel, Borod településsel és Madarász településsel.
(2) A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.
A képviselő-testület
3. Az önkormányzat feladat- és hatásköre, Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
4. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
(2) A Képviselő-testület figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, és milyen mértékben lát el.
(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatairól rendeletben dönt. Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására. Az önkéntes feladatvállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, az érintett bizottságnak a véleményét ki kell kérni. A javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrást.
(4) A képviselő-testület önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése,
b) civil szervezetek támogatása,
c) önkormányzati rendeletben vállalt és szabályozott szociális támogatások és szolgáltatások nyújtása,
d) községi szintű kiemelt rendezvények szervezése és támogatása,
e) közösségi tér biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása.
f) állami fenntartásba került köznevelési intézmények működtetése;
g) minden egyéb, a képviselő-testület által rendeletben vagy határozatban vállalt feladat.
(5) Az önkormányzat kötelező és az önként vállalt feladatainak szakfeladat rendjét a 6. melléklet tartalmazza.
(6) Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.
5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei az Mötv-ben, Njtv.-ben valamint más törvényben meghatározottakon felül:
a) új, önként vállalt feladat vállalása, arról történő lemondás,
b) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás vonatkozásában a személyi alapbér meghatározása,
c) önkormányzatot terhelő követelés elismerése
d) tulajdon- és vagyoni értékű jogokkal való rendelkezés, elidegenítés hasznosítás, ingatlan lízing az önkormányzati vagyonrendeletben rögzítetteknek megfelelően,
e) készfizető kezességvállalás,
f) település jelentőségű koncepciók, tervek, programok elfogadása,
g) döntés a pályázati alap felhasználását igénylő pályázatok benyújtásáról, és a forrás biztosításáról,
h) vagyonkezelésbe adás, vagyonkezelésbe vétel, vagyonkezelési szerződés elfogadása.
(2) A képviselő-testület átruházható hatásköreit a (5) bekezdésben foglaltak szerint átruházhatja
a) a polgármesterre,
b) a bizottságokra.
(3) Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testület ülésein negyedévente rendszeresen beszámolni köteles, amely ennek elfogadásáról határozattal dönt.
(4) Az átruházott hatáskör címzettje – általa indokoltnak tartott esetekben – jogosult az ügyet a képviselő-testületnek döntésre előterjeszteni.
(5) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 1. melléklet, míg a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet határozza meg.
4. A képviselő-testület megalakulása
6. § A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő; 1 fő polgármester, 6 fő képviselő.
5. Alakuló ülés
7. § (1) Az alakuló ülésen az alpolgármester titkos szavazással történő megválasztásának lebonyolítására 3 fő képviselő-testületi tagból álló ad-hoc bizottságot kell választani. A bizottság elnöke és tagjai személyére a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az alakuló ülésre meg kell hívni
a) a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait
b) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét
c) a jelölő szervezetek képviselőit
d) a megválasztott helyi önkormányzati képviselőket
e) a jegyzőt,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit
g) a működő szervezetek, egyházak képviselőit
h) a média képviselőit.
(3) Az alakuló ülés lebonyolításáról a Hivatal részletes forgatókönyvet készít.
(4) Az alakuló ülés napirendi pontjai - a jogszabályokban meghatározottaknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően - különösen: ünnepélyes megnyitó, benne a korelnök köszöntőjével, Himnusz,
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, a képviselők és a polgármester, eskütétele, megbízólevelek átadása
b) a polgármesteri program ismertetése
c) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása
d) az SZMSZ módosítása, megbízás adása felülvizsgálatára
e) a bizottsági elnökök és tagok megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele.
f) alpolgármester(ek) választása, eskütétele
g) az alpolgármester(ek) illetményének, költségtérítésének megállapítása
6. Rendkívüli ülés
8. § .A munkaterven kívüli ülés összehívásának kötelező eseteiről az Mötv. 44. § rendelkezik.
7. A munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület munkáját a mindenkori tárgyévre vonatkozó munkaterv alapján végzi, mely a jogszabályokban kötelezően előírt, illetve meghatározott, határidőhöz kötött napirendeket tartalmazza.
(2) A képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, melynek során figyelembe veszi
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a bizottságok tagjainak,
c) a nemzetiségi önkormányzat,
d) a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek,
e) az önkormányzati intézmények vezetőinek véleményét, javaslatait.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülés tervezett időpontját,
b) a napirend megnevezését, az előkészítő és előterjesztő személyét,
c) az esetleges bizottsági, kisebbségi önkormányzati véleményezést,
d) a közmeghallgatás időpontját.
(5) A munkatervben külön meg kell jelölni azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást vagy egyéb fórumot kell tartani.
(6) A munkatervben szereplő napirendi pontokon túli napirendek a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt.
(7) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a tárgyévet megelőző év decemberében.
8. A képviselő-testület összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester hívja össze az ülést. A polgármester és az alpolgármester együttesen akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület tagjait fő szabály szerint írásos meghívóval kell összehívni, az ülés helyszíne a Házasságkötő terem, amennyiben a napirend indokolja az ülés kivételesen máshol is tartható.
(3) A képviselő-testületi ülések munkaterv szerint általában az adott hónap utolsó csütörtöki napjára kerülnek tervezésre de. 11.00 órai kezdettel, melytől indokolt esetben el lehet térni.
(4) A testületi ülést egy tárgyalási napon 20 óráig be kell fejezni. 20 óra után akkor folytatható az ülés, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.
(5) A képviselő-testületi ülésszünet alatt a kötelezettségvállalással nem járó halaszthatatlan ügyekben – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettség mellett.
9. A meghívó
11. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket írásos, vagy elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselők, bizottsági tagok, meghívottak és az érintettek az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kapják. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén e szabályoktól el lehet térni.
(2) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési idejét,
b) a javasolt napirendet,
c) a napirendi pontok előadóit.
(3) Az ülésre a települési képviselők mellett tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a nem képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,
b) a jegyzőt,
c) bizottságok nem képviselő tagjait,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) a Hivatal napirend szerint érintett köztisztviselőjét, szükség szerint az előkészítésben részt vevő más szakembereket,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügyekben,
h) a polgármester külön vagy eseti rendelkezése szerint hivatalos szervek, szervezetek vezetőit, egyházak, civil szervezetek képviselőit,
i) nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(4) A (3) bekezdés c)–i) pontjában meghatározottak a meghívó mellé írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, melyekhez meghívásuk kapcsolódik.
10. Ünnepi testületi ülés
12. § (1) A képviselő-testület - a község életében fontos szerepet játszó esemény alkalmából -ünnepi ülést tarthat, amelyet a polgármester hív össze.
(2) Az ülésre meg kell hívni:
a) országgyűlési képviselőt, valamint megyei önkormányzati elnökét
b) a nem képviselő bizottsági tagokat
c) a jegyzőt,
d) a Hivatal köztisztviselőit
e) az önkormányzati intézmények vezetőit, alkalmazottait,
f) a község díszpolgárait
g) kitüntetés adományozása esetén az érintetteket és hozzátartozóit,
h) a sajtó képviselőit,
i) hirdetmény útján Méhkerék község polgárait,
j) egyéb időszerű évforduló vagy ünnepi alkalom esetén az érintetteket.
(3) A meghívókat díszes formában kell elkészíteni és az ülés előtt legalább 7 nappal meg kell küldeni a címzettek részére.
(4) Az ünnepi testületi ülést az önkormányzat Házasságkötő termében vagy más alkalmas helyen kell megtartani.
(5) Az ünnepi testületi üléssel kapcsolatos teendőket a Hivatal koordinálja.
11. Az előterjesztés
13. § (1) A képviselő-testület ülése elé a tárgyalandó anyagot írásban kell előterjeszteni.
(2) Egyszerű megítélésű vagy halaszthatatlan ügyben a polgármester javaslatára, majd ezt követően a képviselő-testület által hozott többségi döntés alapján (a napirend elfogadásánál) az írásos formától el lehet térni, de a határozati javaslatot ez esetben is írásban kell előterjeszteni.
(3) A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések fajtái:
a) A képviselő-testület döntését igénylő előterjesztések, rendelet-tervezetek, beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
b) A képviselő-testület egyedi döntését nem igénylő, tájékoztató jellegű napirendek, mint például az interpellációkra, kérdésekre adott válasz, tájékoztató valamely eseményről, szervezeti működésről, fontosabb eseményekről, önkormányzati pályázatokról.
(4) Az előterjesztés tartalmazza:
a) a napirendi pont sorszámát, az előkészítő megnevezését
b) az előterjesztés tárgyát,
c) az előterjesztés célját,
d) a témával kapcsolatos korábbi testületi döntést és annak végrehajtását
e) a döntéshez szükséges információkat, kockázat elemzést, következtetéseket, eszközöket, (a javasolt döntés indokait), annak várható társadalmi, gazdasági hatását,
f) a határozati javaslatot, ezen belül a döntési javaslat szövegét a pénzügyi forrás megjelölésével, valamint a végrehajtásért felelős személy(ek) és határidő(k) megjelölését.
14. § (1) A képviselő-testületnek - a polgármester mellett-, a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés után előterjesztést nyújthatnak be:
a) az alpolgármesterek,
b) a képviselők,
c) a jegyző,
d) a bizottságok (ágazatához tartozó ügyekben),
e) az önkormányzati intézmény vezetője,
f) kistérségi társulás elnöke.
(2) Az előterjesztéseket előkészítő személyeket és az előterjesztéseket megtárgyaló bizottságokat a polgármester és a jegyző jelöli ki a munkaterv összeállítása során a bizottságok feladat- és hatáskörére tekintettel.
(3) Az előkészítő felelős azért, hogy az előterjesztés ne ütközzön hatályos jogszabályba. Az előterjesztés tervezetét kiküldést megelőzően törvényességi ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jegyző részére.
(4) Az állampolgárok a képviselő-testület nyílt ülésére készített anyagokat megtekinthetik a könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján.
12. Sürgősségi indítvány
15. § (1) Sürgősségi indítvány az adott képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között nem szereplő javaslat, amelyet a bizottságok, a nemzetiségi önkormányzat vagy 3 képviselő együttesen, írásban terjeszt elő.
(2) Az indítványt annak indoklásával együtt legkésőbb a testületi ülés napját megelőző nap 14.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt és elfogadást követően első napirendi pontként kell tárgyalni.
(4) A költségvetési rendelet módosítását – ide nem értve a tartalék felhasználását – eredményező sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő.
13. A képviselő-testületi ülés, az ülésvezetés szabályai
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.
(2) Olyan ügyben, melynél - a Mötv. szerint - az érintett kérésére zárt ülést kell tartani, az érintett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, továbbá tisztségre, megbízatásra történő jelölés esetén az annak vállalásáról szóló nyilatkozatot a napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16 óráig be kell szerezni. Ha az érintett személy a véleményezéskor még nem ismert, úgy legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig kell a nyilatkozatát beszerezni.
(3) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában és az Njtv. 91. § (3) bekezdés a)-f) pontjaiban és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.
17. § (1) A képviselő-testület fő szabály szerint nyílt ülésen kezdi munkáját. A napirend tervezetét a polgármester terjeszti elő. Bizottságok, helyi nemzetiségi önkormányzat, képviselők is indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését. A napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokat az ülést megelőző nap 16 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesterhez. Ha az ügy jellege indokolttá teszi, akkor módosító indítványt az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni, a napirendi pontok ismertetése közben. A napirendet módosító indítvány elfogadásáról a testület egyszerű többséggel dönt.
(2) A napirendek tárgyalása során elsőként a lejárt határidejű határozatokat tárgyalja, majd két ülés közötti tájékoztató kerül sorra. Ezt követik a főbb, nagyobb jelentőségű napirendi pontok, amelyek általában döntéshozatallal zárulnak, míg a kisebb súlyú és volumenű – de döntéshozatalt igénylő – napirendek a bejelentések keretében a testületi ülés végén kerülnek megtárgyalásra. Ezt a sort a döntést nem igénylő, tájékoztató jellegű bejelentések zárják.
(3) A zárt ülés rendszerint a nyílt ülést követően kerül megtartásra, kivéve, ha a testület a napirendek elfogadásánál ettől eltérően dönt.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során
a) a jelenléti íven szereplő aláírások alapján megállapítja az ülés határozatképességét, ellátja a jegyzőkönyv hitelesítésével kapcsolatos feladatot,
b) előterjeszti, szavazásra bocsátja az ülés napirendi javaslatát és az esetleges sürgősségi indítványt,
c) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
d) tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket,
e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét,
f) biztosítja a tanácskozás zavartalan menetét, melynek során:
fa) hozzászóláskor megadja vagy megvonja a szót, a hozzászólást félbeszakítja, melyet a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel felülbírálhat
fb) figyelmezteti a hozzászólót, ha az eltér a tárgytól vagy ismétli az általa korábban elmondottakat vagy másról sértő módon nyilatkozik
fc) rendre utasítja, továbbá – a képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a képviselő-testület ülésén méltatlan magatartást tanúsít.
fd) tartós rendzavarás vagy a vitát folyamatosan ellehetetlenítő esemény miatt az ülést felfüggesztheti
fe) indokolt esetben szünetet rendelhet el, amelyet bármelyik képviselő is indítványozhat.
14. Interpelláció és a kérdés
18. § (1) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörének ellátásával összefüggő ügyben benyújtott felvetés, kérdés amely:
a) problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miképpen szüntethető meg,
b) mulasztás, helytelen döntés vagy gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
(2) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) A képviselő az interpellációt és kérdést a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz, az önkormányzati intézmény vezetőihez intézheti azokban az ügyfajtákban, amelyek a feladatellátásukhoz igazodnak.
19. § (1) Az interpellációt, kérdést – fő szabály szerint írásban, beleértve az elektronikus formát is – a képviselő-testületi ülést megelőző nap 14.00 óráig bármelyik képviselő a címzett megjelölésével benyújthatja.
(2) A bejelentések napirend első pontjában – itt tárgyalandó a 18. § (2) bekezdésben szabályozott kérdés feltétel is – a polgármester közli a települési képviselők által írásban benyújtott interpellációkat.
(3) A települési képviselő a napirendek megtárgyalását követően szóban is előadhat interpellációt, kérdést.
20. § (1) Az interpellációra, kérdésre, ha az lehetséges az ülésen érdemben választ kell adni. Ha ez nem lehetséges, akkor a képviselő-testület hozzájárulásával, 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.
(2) A képviselő-testület az interpelláció és a kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelybe szükség szerint bevonhatja az interpelláló (kérdést feltevő) képviselőt is. A vizsgálat lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, valamely bizottságot vagy eseti bizottságot hozhat létre.
(3) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben ez a nyilatkozat nemleges azt egy percben megindokolhatja.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, úgy megbízza a tárgy szerinti illetékes bizottságot az ügy kivizsgálásával, melybe a képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat alapján a bizottság a következő testületi ülésen ismerteti álláspontját. Amennyiben az interpelláló, kérdést feltevő képviselő nincs jelen az ülésen a válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
15. A vita
21. § (1) A polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy az előterjesztő szóbeli kiegészítést tegyen, amit az előterjesztés részének kell tekinteni. A vita az illetékes bizottság véleményének ismertetésével kezdődik, majd azt követően bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívottak kifejthetik álláspontjukat az előterjesztéssel kapcsolatosan.
(2) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester az egyes napirendek tárgyalásánál kivételes esetben az állampolgárnak hozzászólási jogot adhat, melynek időtartamát 5 percben korlátozhatja.
(4) A fent meghatározott idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet követően a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(6) A vita során a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A szavazást követően a napirendi pontokhoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
16. A szavazás
22. § (1) A képviselő-testület a nyílt szavazáson kívül bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. és az Njtv. szerint zárt ülést tart vagy tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság – jelenlévő testületi tagjait értve ezalatt – bonyolítja le a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt munkatársainak közreműködésével. Ha a jelenlévő bizottsági tagok száma 3 fő alá csökken, akkor a testület egyedileg dönt a 3 főre történő kiegészítésről. A titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.
(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a polgármester egyenként olvassa a jelenléti ív alapján a települési képviselők nevét, akik a nevük elhangzását követően „Igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak.
(3) A határozati javaslatokat a polgármester – eltérő indítvány hiányában – egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy először az ülésen előterjesztett módosító indítványokat kell megszavaztatni indítványozási sorrendben, majd a bizottságok által javasolt módosításokat.
(4) A polgármester a módosító indítványokat a végszavazás megkezdése előtt szó szerint ismerteti. A módosító indítvány elfogadásához az eredeti előterjesztésekhez kapcsolódó szavazati arány szükséges. A szavazás kézfelemeléssel történik, amikor is a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak.
23. § (1) A minősített többséget igénylő javaslat elutasítása esetén, ugyanazon napirendi pont kapcsán előterjesztett javaslatot még egy alkalommal szavazásra lehet bocsátani, amennyiben ezt a testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
(2) A szavazás során született eredményes döntést ugyanazon testületi ülésen csak egy esetben, és csak akkor lehet megváltoztatni, ha a képviselő-testület a tárgyat minősített többséggel újra napirendre tűzi, és a korábbi döntést hatályon kívül helyezi. Az újra napirendre vett ügyben csak a megváltoztatni javasolt döntéshez kapcsolódó módosító javaslatot kell újra szavazásra bocsátani.
(3) A szavazást követően – melyek összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal köztisztviselőinek szükség szerinti bevonásával – a polgármester megállapítja a szavazások eredményét és ismerteti a döntést.
17. Kizárás, személyes érintettség
24. § (1) Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirend tárgyalásakor kapcsolatban áll, vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.
(2) A képviselő-testület jogkövetkezményként megvonhatja a képviselő egy havi tiszteletdíjának 20%-át, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta megtenni az ügy döntését megelőzően. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel dönt.
18. Szavazati arányok
25. § (1) A képviselő-testület határozatképességéhez a képviselő-testület tagjai több mint felének, azaz 4 főnek a jelenléte szükséges.
(2) Az ülés megkezdése előtt a polgármester megállapítja a határozatképességet és annak fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3) A Mötv.-ben és az Njtv.-ben, továbbá más törvényben meghatározott eseteken felül minősített többség, azaz a megválasztott 7 képviselőből 4 fő igen szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
a) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás vonatkozásában a személyi alapbér meghatározása;
b) helyi népszavazás kiírása;
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek, díjak meghatározása, használatuk szabályozása; adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló éves beszámoló elfogadásáról;
e) a helyi adó megállapítása;
f) a településrendezési terv jóváhagyása;
g) hitelfevétel
h) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
i) új önként vállalt feladat vállalása, valamint arról történő lemondás;
j) önkormányzati vagyon szerzése valamint ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása, amennyiben azokhoz költségvetési forrás biztosítása szükséges;
k) ingyenes vagyonszerzés;
l) követelés elismerése;
m) követelésről lemondás, vagy mérséklés kérelemre, 200 E Ft felett;
n) koncesszióba adás;
o) készfizető kezességvállalás;
p) községpolitikai jelentőségű koncepciók, tervek, programok elfogadása;
q) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, döntés az abban való részvételről, kilépésről, beszámolója, üzleti terve elfogadása; létesítő okirat módosítása;
r) közalapítvány szervezetének módosítása, megszüntetése;
s) közérdekű kötelezettségvállalás 15 M Ft egyedi értékhatár felett;
t) döntés a pályázati alap felhasználását igénylő pályázatok benyújtásáról, és a forrás biztosításáról;
u) fenntartói és tulajdonosi jogkörből adódó hatósági ármegállapítás (étkezési-, közterület-használati díj);
v) vagyonkezelésbe adás, vagyonkezelésbe vétel, vagyonkezelési szerződés elfogadása;
w) olyan határozathozatalhoz, amely önkormányzati rendelet módosítását vonja maga után, valamint következő évi (évekbeli) pénzügyi elkötelezettséget tartalmaz;
x) a képviselő-testület hatáskörének átruházása;
y) napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzése.
19. A határozat és végrehajtása
26. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott és formaszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről,
b) ügyrendi és eljárási jellegű kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,
d) a hozzászólás további folytatásának engedélyezéséről (ha azt a polgármester az Szmsz-ben foglalt jogköre alapján félbeszakítja),
e) a név szerinti, és a kézfelemeléssel történő szavazás elrendeléséről.
(2) A képviselő-testület számozott, formaszerű normatív, önkormányzati hatósági vagy egyéb határozatot hoz az (1) bekezdésbe nem tartozó döntései keretében. A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és az azért felelős személy(ek) megnevezését.
(3) A képviselő-testületi határozat megjelölése: <Méhkerék Község Önkormányzat Képviselő-testületének (a határozat sorszáma naptári év elejétől kezdődően folyamatosan / az évszám arab számmal, zárójelben: a hónap római számmal, a nap arab számmal) számú határozata>
(4) A képviselő-testületi ülésen hozott határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) A képviselő-testület normatív határozatainak közzététele a Polgármesteri Hivatal-ban az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán, kifüggesztéssel történik, legalább 15 napon át. A határozat közzétételének napja a kifüggesztés napja. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a határozatok kivonatának kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.
27. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a képviselő-testület rendes üléseire írásos jelentést kell készíteni, amelyet a jegyző készít elő. A jelentés alapja a felelősök írásos beszámolója.
(2) A határozat végrehajtásáról a lejárt, valamint a feladat elvégzését követően a képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen számot kell adni.
(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:
a) a lejárt határidejű határozat lényegét
b) a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét
c) a végrehajtás akadályát, annak okait
20. A rendelet
28. § (1) A képviselő-testület – a törvényben meghatározott eseteken felül- rendeletet alkot különösen:
a) a települési képviselők, a bizottság elnöke és tagjai tiszteletdíjának és természetbeni juttatásának megállapításáról,
b) az önkormányzat jelképeiről, ezek használatának rendjéről.
c) a helyi kitüntetésekről, címekről, díjakról és azok adományozási rendjéről.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a bizottságok és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a testület elé terjeszti.
(4) A rendelet-tervezetet – a kezdeményezővel együtt – a jegyző készíti elő, melyet az Ügyrendi Bizottság jogi szempontból véleményez, ezt követően a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja.
29. § (1) Az elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg és gondoskodik a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész nyilvántartásáról.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és az alábbi megjelöléssel kell ellátni a rendelet pontos címét megelőzően: Méhkerék Község Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete.
(3) A rendeletet megalkotó testületi ülés és a rendelet kihirdetésének időpontját a rendelet záradékolási részében fel kell tüntetni.
(4) A rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán kifüggesztéssel történik legalább 8 napon át.
(5) A kihirdetett rendeletek a lakosság részére megtekintés céljából hozzáférhetőek a Polgármesteri Hivatalban, a könyvtárban, valamint folyamatos feltöltéssel az önkormányzat honlapján.
(6) Az elfogadott rendeletről a helyi sajtó útján a lakosságot tájékoztatni kell. A lakosság széles körét érintő rendeletet teljes terjedelemben meg kell jelentetni.
21.1
30. § (1)2
(2)3
(3)4
(4)5
31. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül 2 példányban.
(2) A zárt ülés jegyzőkönyvébe való betekintés szabályait az Mötv. 52. § (3) bekezdése tartalmazza.
(3) A nyílt és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a két jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírásával látja el.
22. A települési képviselő
a) a jegyzőn, - távollétében valamint a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az igazgatási ügyintézőn - keresztül betekintési joga van a Hivatal munkájába;
b) a képviselő a köz érdekében végzett munkájáért megbízatása idejére a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosult, melyet önkormányzati rendeletben állapít meg a képviselő-testület;
c) az interpellálás joga.
(2) A képviselő kötelességei az esküjében fogadtak, az Mötv.-ben és az Njtv.-ben meghatározottakon kívül:
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
b) kapcsolatot, fogadóórát tartani körzetének választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban;
d) a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását és annak indokát a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását és annak indokát a bizottság elnökének előzetesen, írásban vagy szóban bejelenteni (igazolt távollét).
23. A polgármester
33. § (1) Méhkerék község polgármestere megbízatását főállásban látja el.
(2) Feladat- és hatáskörét – törvényben és kormányrendeletben meghatározottakon kívül – a képviselő-testület állapítja meg, amelyek a testület működésével összefüggésben különösen az alábbiak:
a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
c) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
d) kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a kisebbségi önkormányzatokkal.
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza, melyek végrehajtásáról a polgármester negyedévente beszámol.
(4) A polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására – a jogszabályi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(5) A polgármester az éves szabadságát a tárgyévben, indokolt esetben a tárgyévet követő év március 31-ig köteles kivenni. Az 1 hetet meghaladó szabadságigényét köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, rövidebb idejű szabadságát a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármesterrel egyezteti.
(6) A polgármester személyi anyagát a jegyző kezeli, továbbá ellátja a foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében a szabadság-nyilvántartását a jegyző kezeli.
(7) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban minden hét hétfői és csütörtöki napján 9.00 – 12.00 óra között fogadóórát tart.
24. Az alpolgármesterek
34. § (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki a képviselő-testület elnökeként helyettesíti a polgármestert. Munkáját a polgármester közvetlen irányításával végzi.
(2) A képviselő-testület szakmai tevékenységének előmozdítása, a polgármester munkájának segítésére céljából, egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert elnöki minőségében nem helyettesítheti, azonban feladatainak megfelelő ellátása érdekében tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein. Egyebekben jogállásukra a képviselő-testület tagjai közül megválasztott polgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A polgármestert akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke helyettesíti. Ezen túl az önkormányzati képviselet tárgyában a képviselő-testület egyedi határozatokkal dönt.
(4) A képviselő-testület nem saját tagjai közül választott alpolgármestere munkarendje szerint pénteki napokon 8-12 óra között látja el feladatait a Közös Önkormányzati Hivatalban, péntek 12.00 – 13.00 óra között fogadóórát tart.
25. A tanácsnok
35. § (1) A Képviselő-testület saját soraiból a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára településfejlesztésért felelős tanácsnokot választ. A tanácsnok tiszteletdíját a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A tanácsnok feladatkörébe tartozó feladatok különösen:
a) felügyeli és részt vesz az önkormányzat által benyújtandó pályázatok, projektek előkészítésében és azok lebonyolításában,
b) részt vesz az európai uniós és hazai finanszírozású projektek, programok és pályázatok stratégiai tervezésében, előkészítésében és szakmai megvalósításának nyomon követésében, értékeli a pályázatok megvalósulását és félévente tájékoztatást nyújt a képviselő-testület számára,
c) részt vesz tanácsnoki feladatkörét érintően a fejlesztési programok, háttéranyagok előkészítésében, véleményezi az európai uniós és hazai finanszírozású pályázatokkal kapcsolatos előterjesztéseket, szakmai anyagokat, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek,
d) tanácsnoki feladatkörét érintően egyeztetéseket kezdeményez, és az önkormányzat képviseletében szükség szerint részt vesz azokon.
e) kapcsolatot tart az uniós és hazai programok forrásainak felhasználása tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetekkel.
f) tevékenységi körében együttműködik a polgármesterrel, alpolgármesterekkel, illetékes bizottságokkal, a jegyzővel.
(3) A tanácsnok a Képviselő-testületnek és az ügykörének megfelelő bizottságoknak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
(4) A tanácsnok a szociális, a műszaki ügyintézővel, a polgármesterrel és a jegyzővel közösen éves munkatervet készít a tevékenységi köréhez kapcsolódó éves elképzelésekről, megvalósítandó feladatokról. A munkatervet írásban benyújtja a Képviselő-testületnek legkésőbb a megbízatásától számított 2. hónap végéig. Negyedévente írásos beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról, a tanácsnoki munka legfontosabb önkormányzati tapasztalatairól, melyet a Képviselő-testület megtárgyal.
(5) A tanácsnoki tevékenység végzésének feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
(6) A tanácsnok véleményét ki kell kérni az általa felügyelt ügykörhöz kapcsolódó Képviselő-testületi előterjesztéseknél. A véleményt az előterjesztéshez csatolni kell.
26. A bizottságok
36. § (1) A képviselő-testület működésének megkönnyítése érdekében a 1. § (3) bekezdésében meghatározott állandó bizottságokat működteti. A bizottságok tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(2) Az állandó bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.(3) Az állandó bizottságok tagjai bizottsági munkájukkal kapcsolatban megbízatásuk idejére tiszteletdíjban részesülnek, melyet önkormányzati rendeletben állapít meg a képviselő-testület
37. § (1) A bizottságokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri HIvatal látja el, a hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a képviselő-testület.
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az alpolgármester és a jegyző.
(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára vonatkozóan a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A bizottsági ülés nyílt vagy zárt tartása igazodik az adott tárgykör képviselő-testületi ülésen történő tárgyalási módjához.
(4) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a polgármester javaslatára,
b) továbbá ha a képviselő-testületi tagok legalább ¼-e, vagy legalább két bizottsági tag írásban indítványozza, a benyújtástól számított 8 napon belüli időpontra.
(5) A bizottságok éves munkaterv alapján és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 10 munkanapon belül. Munkatervük összeállításáról figyelemmel kell lenniük a képviselő-testület időszerű munkatervére.
(6) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartalmáról és vezetéséről az érdekelt elnökök döntenek. A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön, bizottságonként kell tárgyalni. A bizottság ülését a tárgyban leginkább érintett bizottság elnöke vezeti.
(7) A bizottságok választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a végzett tevékenységükről.
38. § (1) A bizottság üléséről hangfelvétel és 2 példányban jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője közreműködésével a jegyző gondoskodik.
(2) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre nézve a 30–31. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(3) A jegyzőkönyv egy eredeti, aláírt példányát a jegyző megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, másik példányát pedig a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős kijelölt köztisztviselő őrzi a Polgármesteri Hivatalban.
39. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot vagy szaktanácsadó testületet valamint munkacsoportot alakíthat.
(2) Az (1) bekezdésben nevesített szervezetek szakmai vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakításával segítik a képviselő-testület és az állandó bizottságok munkáját.
(3) Az ideiglenes bizottság összetételéről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt, tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.
(4) Az ideiglenes bizottság, a szaktanácsadó testület és a munkacsoport tagjai díjazásban nem részesülnek.
27. A jegyző
40. § (1) A jegyző a törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásán és hatáskörök gyakorlásán túl:
a) az önkormányzat működésével kapcsolatosan:
aa) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok üléseit és a tárgyalandó előterjesztéseket
ab) koordinálja és felügyeli a képviselő-testület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
ac) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestereket, a képviselőket, a bizottságokat a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről, szükség szerint az önkormányzatokat érintő jogszabályokról.
b) egyéb területen:
ba) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat
bb) folyamatosan ellenőrzi a Hivatal tevékenységét, különös tekintettel az ügyfélfogadásra.
(2) A jegyző a Hivatalban minden nap 8.00 – 12.00 óra között fogadóórát tart.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az igazgatási ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.
28. A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal
41. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására önálló, egységes hivatalt működtet.
(2) A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A működéshez szükséges pénzügyi előirányzatokat az önkormányzat költségvetése határozza meg és biztosítja.
(3) A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munka- és ügyfélfogadási rendjét az 3. melléklete tartalmazza.
(4) Munkaidőben ügyfélfogadási időn kívül is intézhetőek a halotti anyakönyvi ügyek, az életveszélyt jelentő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó események bejelentése és az azonnali intézkedést kívánó gyámhatósági ügyek.
(5) A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal jogszabályok és belső szabályzatok alapján látja el feladatait. Ennek keretében feladata a képviselő-testülettel kapcsolatban különösen:
a) előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület döntéseit,
b) végrehajtja, szervezi a képviselő testület, a bizottságok döntéseit,
c) intézi a képviselői interpellációk, kérdések megválaszolását,
d) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat,
e) tanácskozási joggal köteles részt venni a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.
42. § (1) A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a hivatal szervezeti felépítését, az ellátott feladatokat, munka- és ügyfélfogadási rendjének részletes szabályait, valamint a működéssel, költségvetéssel kapcsolatos részletes feladatokat.
(2) Az ügyfélfogadás rendjét a Méhkeréki Polgármesteri Hivatal bejáratánál fel kell tüntetni.
(3) A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal dolgozói az ügyintézés során a törvény keretei között kötelesek eljárni. Az ügyeket gyorsan, szakszerűen, bürokráciától mentesen kell elintézni, be kell tartani az állampolgári jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.
(4) A Méhkeréki Polgármesteri Hivatallal szembeni elvárások:
a) a lakosság szolgálatában:
aa) A tájékoztatók időben, közérthetően álljanak rendelkezésre a község lakossága részére. Az ügyfelek részére adott tájékoztatás segítse elő az ügyfél kötelezettségeinek teljesítését.
ab) Az ügyfélfogadási idő pontos betartása, attól eltérni csak az ügyfél javára lehet.
ac) A lakosság – hivatali ügyintézéssel szembeni – elvárásainak, véleményének figyelemmel kísérése, elektronikus ügyintézés előtérbe helyezése.
ad) A hatósági ügyek ügyintézési idejének lehetőség szerinti csökkentése.
ae) A hatósági feladatokat ellátó köztisztviselők képzésének elősegítése, tréningek szervezése a polgárbarát, ügyfélközpontú ügyintézési kultúra erősítése érdekében.
b) A hivatali munkában:
ba) Általánossá, napi gyakorlattá kell tenni az informatikai alapú eljárások alkalmazását (papír minimalizálását az egységek között).
bb) A község fejlődése érdekében a pályázatokból nyerhető központi források felhasználásában rejlő lehetőségek teljes kihasználása, beruházások fokozott ellenőrzése.
bc) A köztisztviselők munkahelyi leterheltségének vizsgálata.
c) Kapcsolatok
ca) A nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati intézmények között az információáramlás javítása, a felhasználók, igénybevevők megelégedettségének növelése.
cb) Fokozott együttműködés nemzetközi, - kiemelten a határ menti együttműködésre – regionális és helyi szervezetekkel, testvérvárosokkal, települési önkormányzatokkal.
29. A nemzetiségi önkormányzat
43. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat képviseletében tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésein.
(2) A nemzetiségi önkormányzat működéséhez – a nemzetiségi önkormányzat elnöke által igényelt formában – a Polgármesteri Hivatal köteles ügyviteli és szervezési segítséget nyújtani.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges tárgyi feltételeket a települési önkormányzat képviselő-testülete biztosítja.
(4) A nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó ügyviteli közreműködés alatt értendő a testületi ülések adminisztratív előkészítése (előterjesztések, meghívók gépelése, postázása), a nemzetiségi önkormányzat ülésein jegyzőkönyvvezetés, a végleges jegyzőkönyvek elkészítése, a testület anyagainak irattározása, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása.
(5) Költségvetésük elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjét, a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő feladatokat, továbbá a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(6) A (4)–(5) bekezdésben foglaltakat együttműködési megállapodásban rögzítik, melyet a képviselő-testület jóváhagyását követően a polgármester és a nemzetiségi önkormányzat elnöke ír alá.
A helyi közösségi vélemény- és akaratnyilvánítás formái
30. Helyi népszavazás
44. § A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben rendelkezik a helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról.
31. Lakossági fórum, falugyűlés
45. § (1) Az önkormányzat közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések előkészítése, valamint az állampolgárokkal, különféle társadalmi rétegekkel és szervezetekkel való párbeszéd fenntartása, véleményük megismerése érdekében községi szintű fórumot, falugyűlést hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze. A fórumra meg kell hívni a települési képviselőket, a tisztségviselőket, a Hivatal tárgykör szerint érintett köztisztviselőit, továbbá a témához kapcsolódó külső szakembereket.
(3) A fórumokról emlékeztető készül, amely az ott elhangzottak lényegét tartalmazza.
32. Közmeghallgatás
46. § (1) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg munkatervében, az azon felüli közmeghallgatásról a polgármester dönt, aki egyben gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról.
(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját és tárgyát legalább 10 nappal megelőzően meg kell hirdetni a helyi kábeltévén, az önkormányzat honlapján, az önkormányzat hirdetőtábláján.
(3) Az előre meghirdetett napirenden kívül az állampolgárok, a településen működő társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőhöz személyesen, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.
(4) A kérdező, javaslattevő személy legfeljebb 2 alkalommal 3-3 percben szólalhat fel, melyre irányuló szándékát kézfelemeléssel jelzi.
(5) Amennyiben az ülésen nem lehetséges a kérdező részére választ adni, a Hivatal koordinálásával 15 napon belül írásban kell válaszolni a kérdés tárgya szerinti illetékes személynek vagy szervezetnek.
(6) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésként kerül megtartásra, melyről jegyzőkönyv készül.
Az önkormányzat gazdasági alapja, és az ellenőrzése
33. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona
47. § (1) A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület ülése elé, amely fő szabály szerint a választási ciklusra vonatkozik. Indokolt esetben ezen az időtartamon túlnyúló programot is elfogadhat.
(2) A gazdasági programra egyebekben az Mötv. vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal, hogy a képviselő-testület eljárása során a helyi sajátosságokból fakadóan kiemelt figyelmet fordít a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítéséhez kapcsolódó feladat meghatározásokra.
48. § (1) A képviselő-testület a költségvetés alapdokumentumairól legalább két alkalommal tárgyal,
a) először a központi költségvetési irányelvek alapján a költségvetési koncepciót fogadja el,
b) majd a törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendeletet alkotja meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadásához ütemtervet készít, amelyben indokolt esetben a tárgyévi költségvetés tárgyalását és a rendelet elfogadását kétfordulós eljáráshoz kötheti.
(3) A költségvetési koncepciót, valamint a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet a testület bizottságai kötelezően megtárgyalják.
(4) Az éves költségvetés elfogadásánál az intézményekkel történt egyeztetésről készült jegyzőkönyveket vagy azok összesített példányát az előterjesztéshez csatolni kell.
49. § A képviselő testület az önkormányzat vagyonára és azzal való gazdálkodására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket önkormányzati rendeletben állapítja meg.
50. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben különösen:
a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt és erről az illetékes minisztérium által előírt módon tájékoztatást ad az arra hivatott szervek és az önkormányzat tisztségviselői számára,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) lehívja a címzett- és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja a pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel szabályszerű vezetését, kialakítja saját könyvvitelének számlarendjét,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, melynek értékelését csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
34. Az ellenőrzés
51. § (1) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek belső ellenőrzését külön megállapodás alapján a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre látja el.
(2) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez készített stratégiai tervet a polgármester és a jegyző hagyja jóvá.
52. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek meghatározását a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására az Ügyrendi Bizottságot bízza meg.
Vegyes és záró rendelkezések
53. § Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke
b) 2. melléklet A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
c) 3. melléklet A Méhkeréki Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése, munka- és ügyfél- fogadási rendje
d) 4. melléklet Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek.
54. §6
55. § Ez a rendelet 2024. október 3-án 12 órakor lép hatályba.
1. Felülvizsgálja és véleményezi az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát.
2. A jegyző koordinálásával előzetesen véleményezi a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv az önkormányzat és szervei testületi működésére és a döntéshozatalra vonatkozó észrevételezéseit.
3. Előterjeszti a Pénzügyi és Gazdasági Bizottsággal közösen - a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjára vonatkozó rendeletet.
4. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására -benne az érdekeltségi célú jutalomra is a jegyző jelzése alapján.
5. Kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen.
6. Elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát
7. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, a kivizsgálás eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére.
8. Lebonyolítja a testületi működéshez kapcsolódó titkos szavazást.
9. Szociális feladatai körében javaslatot tesz és a képviselő-testület elé terjeszti:
a) A települési támogatással kapcsolatos igényeket
b) Az első lakáshoz jutók támogatásáról és a lakáscélú támogatással kapcsolatos igényeket,
c) Óvodai, iskolai, szociális és vendég étkeztetés térítési díjának megállapításáról.
10. Véleményezi és közreműködik településfejlesztési programok, tervek kialakításában.
11. Települési értékek azonosítása, a helyi értékeket tartalmazó gyűjtemény létrehozása, gondozása, a megyei értéktárral történő kapcsolattartás.
12. A települési értékek megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről való gondoskodás.
13. A helyi települési értékek körének meghatározása, szükség szerint módosítása, a Települési Helyi Értékek Gyűjteményének összeállítása.
14. A döntés a TÉB rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról, - félévente - legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig - a képviselő-testület és a község lakosságának tájékoztatása a végzett tevékenységről.
15. Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre való javaslattétel.
2. melléklet a 9/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelethez
1. Földügyi, mezőgazdaság, állategészségügyi és növényvédelmi igazgatás
a) gondoskodik az állati eredetű melléktermék - különösen az elhullott állat tetemének – elszállításáról, ártalmatlanná tételéről, ha a tulajdonos ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, nem fellelhető,
b) felügyeli az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezését.
2. Honvédelmi és belügyi igazgatás
a) felhatalmazást ad a tűzvédelmi célokat szolgáló ingatlanok berendezések és felszerelések rendeltetésétől eltérő használatra
b) részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, tűzvédelmi propagandában.
3. Ipari és kereskedelmi igazgatás
4. Közlekedési, hírközlési, környezetvédelmi és vízügyi igazgatás
a) ellátja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az ár és belvízelvezetés feladatait
b) közreműködik a környezeti ismeretek terjesztésében és fejlesztésében
c) tájékoztatja a község lakosságát a környezettel kapcsolatos önkormányzati koncepciókról, rendelettervezetről
5. Művelődési és Közoktatási igazgatás
a) ellátja a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat
b) külön jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az önkormányzati levéltári anyag végleges átadásával kapcsolatosan
c) egyetértését adja a nevelési-oktatási intézmény vezetője által elrendelhető rendkívüli szünethez
d) szakmai ellenőrzést indíthat települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése céljából
e) felhívja az ellenőrzés eredményeképpen a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. A felhívás eredménytelensége esetén a jogszabálysértő döntést megsemmisíti és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Amennyiben intézkedésre nincs lehetőség felhívja az intézmény vezetője figyelmét a tett megállapításairól és a helyes eljárásról
f) beszerzi új közoktatási intézmény létesítéséhez, meglévő intézmény feladatának bővítéséhez, továbbá közoktatási intézmény és szolgáltatás megszüntetéséhez a megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét
6. Pénzügyi igazgatás, vagyongazdálkodás
6.1. az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére:
a) meghatározza az elemi beszámolók, évközi és éves beszámolók, egyéb adatszolgáltatások kiküldésének határidejét
b) kitűzi a felülvizsgálatok időpontját, a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályzó jogszabály alapján
c) megküldi az éves költségvetési beszámoló összeállításához szükséges felügyeleti hatáskörbe elrendelt, a számviteli és szöveges beszámolók további mellékleteit képező adatszolgáltatási űrlapot
d) előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit
e) benyújtja a normatíva pótigényt vagy lemondást nyújt be a jogszabályokban meghatározottak szerint
6.2. aláírja a képviselő-testület vagy bizottsága hatáskörébe tartozó vagyonhasznosítással vagy támogatás odaítéléséről szóló okiratot, szerződést
6.3. intézkedik a céltámogatással fel nem használt összegekről való lemondásról, melyről a testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell
6.4. elszámol a normatív állami hozzájárulásokról és támogatásról a jogszabályokban meghatározottak szerint
6.5. az önkormányzati intézmények és a hivatal vezetője kérésére dönt az e tárgyú jogszabályokban rögzített összeget elérő fejlesztések tekintetében az előirányzat átcsoportosításáról ha a fedezet biztosítva van az érintett szerv költségvetési rendelet működési kiadásainál
6.6. igényt nyújt be a költségvetési törvényben meghatározott, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokra, valamint a normatív és normatív kötött felhasználású támogatásra vonatkozóan
6.7. adatot szolgáltat ágazati feladata körében a miniszter számára
7. Munkaügyi igazgatás, foglalkoztatás
a) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását
b) szükség szerint részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben
c) gondoskodik a döntések előkészítése, valamint végrehajtása során azok foglalkoztatáspolitikai következményeinek figyelembevételéről
d) szervezi a jogszabályokban meghatározott közfoglalkoztatást.
8. Fenti tárgykörökön túl a polgármester eljárhat a képviselő-testület által megalkotott rendeletben rögzített feladat és hatáskörökben az abban foglalt tartalomnak megfelelően. Minden egyéb – a tárgyban jelölt – esetben nyilatkozatot tehet, feltéve, hogy a jognyilatkozat önkormányzati érdeket nem sért és veszélyeztet, illetve a jognyilatkozat nem érdemi tulajdonosi döntéseket jelent.
1. Jegyző évente
2. Önkormányzati intézmények vezetője kétévente