Tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ A HAGYATÉKI ELJÁRÁSRÓL

Magyar állampolgár Magyarország területén történő elhalálozása
Az eljárás megindítása, folyamata:
A Magyarország területén bekövetkezett haláleseteknél a hagyatéki eljárás hivatalból indul a halottvizsgálati bizonyítvány beérkezésével, de indulhat kérelemre is olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.
Az elhunyt személy hagyatéki ügyének lefolytatására elsősorban az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal jegyzője és az illetékes közjegyző jogosult.
Az eljárás megindításakor hivatalból ismert, vagyis halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót az ügyintéző értesíti az eljárás megindulásáról, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja az ezzel kapcsolatos teendőiről, az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról. Az öröklésben érdekelt felek a hagyatéki ügyük kapcsán tájékoztatást kapnak a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 32. § (1) és (2) bekezdése szerinti biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről. Az illetékes közjegyző az eljárásának költségeit a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet alapján határozza meg.
Az öröklésben érdekelt felek az eljárás során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatást kapnak arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni, illetve a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is.
A hivatalunk eljárása a hagyaték átadásához szükséges adatfelvételre, illetve a tényállás tisztázására vonatkozik. A hagyatéki leltár felvétele során bizonyítási eljárás lefolytatásának, illetve öröklési jogvita eldöntésének helye nincs.
A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot, illetve a leltár felvételéhez szükséges adatokat elsősorban a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. (Nyilatkozatot annak a hozzátartozónak célszerű tennie, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyonról és a többi öröklésre jogosultról.) Ha az örökhagyó után ingatlan, vagy leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt, a nyilatkozattétel akkor is kötelező az eljárás lezárása végett.
A tényállás tisztázása és a szükséges adatok, iratok beszerzése után kerül sor a leltár felvételére. Ingatlan vagyon esetén az ingatlan fekvésének helye szerinti polgármesteri hivatal által, az értékelést követően kiállított jogerős adó- és értékbizonyítvány beérkezése után a hagyatéki leltárt a szükséges mellékletekkel a hivatal továbbítja az illetékes közjegyzőhöz.
Tájékoztatom, hogy a hagyatéki leltárba felvett ingatlan fekvése szerinti jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal szemben fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre jogosultak a fellebbezési jogukról írásban lemondhatnak. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell.

A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.
Amennyiben az öröklésben érdekeltek a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szereztek tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó- és értékbizonyítványban foglaltakat vitatják, akkor is élhetnek a fellebbezés jogával.
A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett.
A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző hatásköre.
Magyar állampolgár nem Magyarország területén történő elhalálozása:
A külföldön bekövetkezett haláleseteknél a hagyatéki eljárás kérelemre indul a halotti anyakönyvi kivonat és annak a hiteles fordításaként kiállított irat bemutatásával.
A hagyatékot leltározni kell, ha az örökhagyónak:
- belföldön fekvő ingatlanban (lakás, garázs, szőlő, kert, beépítetlen terület stb.) tulajdoni hányada van;
- belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedése van;
- lajstromozott vagyontárgya van (olyan ingó dolog vagy jog, melynek meglétét közhiteles nyilvántartás igazolja pl.: engedélyhez kötött gépjármű; lőfegyver; védett műalkotás; nem tartoznak ide a bankok, pénzintézetek, biztosítók nyilvántartásai - az azokban fellelhető vagyon kérelemre leltározható);
- a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (jelenleg 300.000.-Ft/örökös) meghaladó értékű ingó vagyon;
- ha az öröklésben érdekeltek között van méhmagzat, vagy cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy ismeretlen helyen lévő személy, akinek az öröklési érdeke veszélyeztetve van;
- a hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt(ek) indokolt kérelmére.

Póthagyatéki eljárás
- A póthagyaték eljárás kérelemre indul. A kezdeményező félnek igazolnia kell a halálozás tényét, a hagyatéki vagyon meglétét, illetve az eljárás lefolytatásához fűződő jogos érdekét valószínűsíteni köteles.
- Póthagyatéki eljárás lefolytatására akkor kerülhet sor, ha már volt hagyatéki eljárás, és annak befejezése után kerül elő olyan vagyontárgy, amely hagyatéki eljárás tárgya még nem volt. (A „vagyontárgy” kifejezés szorosan értelmezendő, csupán aktívumról lehet szó. Vagyontárgyon nem értelmezendők kötelezettségek, hagyatéki tartozások. Nincs helye póthagyatéki eljárás lefolytatásának elszámolásra, hitelezői igényre, kötelesrész igényre stb.)
- Az eljárás további menetében megegyezik az alap hagyatékra vonatkozó eljárással. A póthagyatéki eljárást a hagyatéki eljárás megindítására jogosultak kérhetik, illetve az eljáráshoz szükséges adatokat a kérelmező kötelezettsége szolgáltatni.

Szükséges adatok, iratok:
- ingatlan esetén az ingatlan adataira vonatkozó adatok (cím, helyrajzi szám); gépjármű, utánfutó, motorkerékpár, motorcsónak, lakókocsi, vagy egyéb jármű esetén forgalmi engedély és törzskönyv;
- bankszámla/értékpapírszámla/devizaszámla kivonat másolata, vagyonjegy, részjegy, részvény, értékpapír, betétkönyv, gépkocsi nyeremény takarékbetétkönyv stb. másolata;
- gazdasági társasági tagság esetén a társasági szerződés, vagy a bírósági cégkivonat másolata
- amennyiben az elhunyt nyugdíjas volt és az utolsó havi nyugdíját nem kézbesítették, vagy utalták: nyugdíjszelvény;
- írásbeli végrendelet másolata;
- a hagyatéki eljárásban érdekeltek (örökösök) adatai.
Gyula Városban a közjegyzők beosztása a haláleset hónapja szerinti beosztásban:
Dr. Horváth Gábor
Irodacím: 5700 Gyula, Blanár utca 1.
Tel. +36 (36) 950 495
E-mail: horvathgabor@mokk.hu
JANUÁR, MÁRCIUS, MÁJUS, JÚLIUS,
SZEPTEMBER, NOVEMBER
Huliné Dr. Susora Márta
Irodacím: 5700 Gyula, Bodoky út 1. fsz. 3.
Tel. +36 (36) 468 630
E-mail: huline@mokk.hu
FEBRUÁR, ÁPRILIS, JÚNIUS, AUGUSZTUS, OKTÓBER, DECEMBER
Jogszabályi háttér:
2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
29/2010. (XII.31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Hagyatéki ügyben a Hivatal elérhetőségei:
Az ügyet intéző iroda: Méhkeréki Polgármesteri Hivatal 12. iroda
Ügyfélfogadás helye: Méhkeréki Polgármesteri Hivatal – Méhkerék, Kossuth utca 80.

Ügyintéző: Berényiné Petrusán Ágnes telefon: 36/277-760
Ügyfélfogadás időpontjai:

hétfő: 8.00 – 16.30
kedd: 8.00 – 16.30
szerda: 8.00 – 16.30
csütörtök: 8.00 – 12.00
péntek: 8.00 – 12.00
E-mail cím: jegyzo@mehkerek.hu; mehkerek@mehkerek.hu
Hivatali kapu használata során
Hivatal teljes neve: Méhkeréki Polgármesteri Hivatala
Rövidített neve: MEHKOH
KRID azonosítója: 156204791
Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?
A polgármesteri hivatali eljárás nem illeték,- és nem díjköteles.
A közjegyzői eljárás: a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet alapján, közjegyzői díjszabás szerint – díjköteles